Ne tedd!

Még viruló rózsa.
A szirmokat róla
letépni mondd,
miért akarod?

Gyenge az ága,
törékeny szára,
zsenge hajtással
könnyen bír karod.

Természet adta
lágy puha kelyhe,
elszáll illata,
-más nincs helyette-

Marad a harmat,
majd minden hallgat.

Takarja leple,
éjsötét benne:
lelkébe rejtve
szégyen forrása.

-Kíséri éltét
a rémkép szelleme-


Lengyel Jolán - 2007-11-28