Álarcok

 

Emberi érzések sárba tiporva,
álarcot visel az egész világ!
Nyíltan, őszintén senki se mondja,
számodra többé nem terem virág.
Kívülről nézheted azt a kedves kertet,
melybe boldogan ültetted a fát…
Azt hitted, egykor termőre fordul,
elzárták előled, szemed mit se lát.
Visszatekintve a könnyed kicsordul,
mégis nevetve lépkedsz tovább.
Nem tudhatják, mit rejt a szíved,
mélyében őrzöd az igaz bánatát.

           
                  Lengyel Jolán - 2006-07-22