Nem kell…! 

Várok valamit:
de nem jöhet már.
Társamul szegült
rég a magány.
Megvagyok vele,
elviselem,
őt legalább
jól ismerem.
Nem kell nekem
egy olyan remény,
amelyik csillog,
de nincs benne fény.
Vibráló színben
néha ragyog,
olyankor kicsit
boldog vagyok.
Nem lehet tartós,
most már tudom,
tartsd meg a titkod,
én nem kutatom!

Lengyel Jolán - 2005-09-25