Ígérem Neked


Napfényben pompázik a gyönyörû tavasz,
Szivárvány színeivel mutatja magát,
Közösen hallgatjuk a szerelmünk dalát,
És élvezzük a két szív, egy lélek diadalát.

Kezem, kezedbe teszem. Fogadom,
Õrökre ott hagyom egy életen át.
Lehet bár milyen mostoha a sorsunk,
Nem jöhet semmi, mely kettõnk közé áll.

Szívembe zártalak. Jóban, és rosszban,
Én, mindig mindenben melletted leszek.
S miután hajunkra ráhullik a hó,
Akkor is fogom majd mind két kezed.

Midõn elérkezik a csendes téli esténk,
Múltunkból festünk vidám színeket:
Mely a lelkünk mélyén egyesül, és táplál,
A megtartott szavunkból közös gyökeret.

Lengyel Jolán  2011-12-20