Tndés


Életünkön idnként merengek,
mily sok, és értelmetlen köröket futunk.
Számtalanszor elmegyünk egymás mellett,
miközben érzékeinkben nem tudatosul.
Rohanunk… és olykor, ha megállunk,
mérlegeljük tetteink sorát.
Rájövünk, az élet úgy haladt el,
hogy nem figyeltük lépésünk nyomát.
Emlékeink tarka pillangója,
néha-néha vállainkra száll.
Míg kopott szárnyait
nézzük méla csendben,
vágyódunk egy szebb tavasz után.


Lengyel Jolán - 2009-04-03