Hittem Neked


Mint üstökös robbantál be az életembe,
elhittem neked, a mindened én vagyok,
szárnyakat is adtál, mellyel repülhettem,
a mennyország kapuján léptem át veled.

Ragyogó szép világ puha ölelésében
két kezed gyengéden dédelgetett,
hittem, a legszebb csillagod vagyok,
mely összes fényével neked ragyogott.
Fényeztél, ringattál, lelkem szárnyra kelt,
Varázslatos csókod, bódító mámort lehelt.

Hittem, ez vég nélkül így lesz,
becsuktam mindkét szemem,
fogva tartott e bűbáj, kábított a szerelem.
Számtalan esztendő multán, csalódott égisz alatt,
Örök emlékként őrzöm, elhamvadt szárnyaimat.


Lengyel Jolán  - 2009-03-16