Róka
és a kiskacsa
Egy
kiskacsa vígan úszkál,
lent a tiszta
tóba’,
éppen
készül ki
a partra,
látja,
ott a róka.
Töri ő a
pici fejét,
vajon mit
csináljon?
Ravasz cselt kell
kieszelni,
nehogy
pórul
járjon.
A
félelem
hullámától
megremeg a teste,
hogyan
kerül innen haza?
Mindjárt
itt az este.
Van ott kint egy
tüskés
bokor,
alatta egy kis
út,
ha ügyes
lesz az
ösvényen,
épségben
hazajut.
Látja
ezt a róka koma
ugrásra
készen,
ilyen
könnyen vacsorája
nem akadt
már régen.
Csak keveset kell
még
várni
és
mindjárt
ideér,
a cserje neki nem
akadály,
megfogja ő
azér’.
Itt van most a
bozót alatt,
Tityeg-totyog,
siet,
ráugrik
a tetejére,
de bizony megijedt!
Talpában
az éles
tüske,
nagyon
fáj a
lába…
Nem lesz neki
vacsorája,
mind
hiába várta.
Boldog most a
kacsamama,
örül
gyermekének,
rókát
elvitte a
vadász,
vége a
mesének.
Lengyel
Jolán - 2007
