Felhõ és a Nap

 

Nyári napon, a kék égen,
a Nap mily fényesen ragyog!
A felhő csak bosszankodik,
hogy ő miért nem ragyog?!
*
Morgolódva fogja magát,
eltakarja a Napot,
ám neki még ez sem elég,
ezüstnyilat szór reá.
Dühösen így mennydörögve
tépi, rázza már a fát.
Gomolyogva megy előre,
míg ruhája kiszakad,
nem tud tovább így tombolni,
szép ruhája odavan.
*
Könnyeit a föld beissza,
megkönnyebbül ő talán.
A Nap gyengéden rámosolyog,
küld neki egy szivárványt.

 Lengyel Jolán - 2006