Szelezsánné Varga Andrea -
Rabod
vagyok
Miért
tetted ezt velem?
Azt hittem életem boldog, felhőtlen.
Másnak adtad szerelmed lángját,
Nézted, vágytad az újdonság
varázsát.
Lelkem mélyén tudtam az igazat,
Ám hazudtak ajkaid elhagyó szavak.
Mily öntudatlan kegyetlenség,
Kit szeretek csak mellettem él.
Valami fojtogat, zokog bennem,
Bár szívemből kitéphetném
szerelmem.
Lehullt a lepel mindenről,
Sötét igazság a felszínre
tört.
Rájöttél eltévedt
érzéseidre,
Törölnéd e rossz múltat
örökre.
Gonosz vagy velem emlékezet,
Szeretnék felejteni, de nem engeded.
Gyötörsz, taszítasz
kétségekbe,
Nem tudom mi hamis, mi őszinte.
Bennem a miértek, válaszok kavarognak,
De szívből szeretni csak téged tudlak.
2005-06-20
|