Szelezsánné Varga Andrea -
Õszintén
Tisztán, bûntelenül
jövünk a világra,
Ártatlan lélekkel, ragyogva
Kristálytiszta érzésekkel, naivan,
Gonosz világunk ezt fertõzi lassan.
Csapások, megpróbáltatások
sora,
Csillogásunk tompítja, piszokkal
borítja.
Hazugság tetézi ezt a szeméthalmot,
Építünk rá egy
külsõ
védõburkot.
Néhányan
ráébredünk, nem ezt akarjuk
Áttörjük az elszarusodott bevonatot.
Elõvillan a mélybõl
felsejlõ
ragyogás,
Lelkünk újból tisztán
fénylõ
gyémánt.
<<
Vissza