Szelezsánné Varga Andrea -
             Õszintén


Tisztán, bûntelenül jövünk a világra,
Ártatlan lélekkel, ragyogva
Kristálytiszta érzésekkel, naivan,
Gonosz világunk ezt fertõzi lassan.

Csapások, megpróbáltatások sora,
Csillogásunk tompítja, piszokkal borítja.
Hazugság tetézi ezt a szeméthalmot,
Építünk rá egy külsõ védõburkot.

Néhányan ráébredünk, nem ezt akarjuk
Áttörjük az elszarusodott bevonatot.
Elõvillan a mélybõl felsejlõ ragyogás,
Lelkünk újból tisztán fénylõ gyémánt.

           
                                                                                                                                        << Vissza