Most...
Most
Szabadon engedem
Mind a sok-sok
könnyem,
Nem
szégyellem,
Kell, ezt kell tennem
Hozd
Ha van
erõd,
érzésedet
Kérlek,
hogy ne
szégyelljed
E
nélkül sosem lehet
Emberi az
életed
El
Sorvad a lelked
nélküle
Megértés
kell, barátság,
A
segítõ bizonyság.
S mindezek
érzete
Közénk
Nem
állhat majd
harag,
Így
tegyél és akard!
Mosolyogj csak, s
nevess,
Így
fogadj el,
szeress!
Szeretetedet
Két
kezeddel
szórhatod,
Megtérül-e
nem tudod
Mégis, az
többet kaphat
Ki tudja, mindig ad
majd
Amíg
Kezedet
ölelésre,
Te is
felénk
emelve
Keresed a
társakat
Magányod
elfut,
elhagy
Megteheted
Amit
szerettél
volna
Csupán
találj barátokra!
(Társas
lény minden ember,
Rádöbbensz
Te is egyszer)
|
|