Csak
szavak
Csak szavak
Szállnak
az
égen
Röptüket
lentrõl is féltem.
Engem kimondtak,
Így
már szó vagyok,
Kérlek,
hogy
hagyjatok.
Még nem
billegtem,
Tovaszállva,
szépen.
A
sötét
alkonyat
Tépte
csak
szárnyamat.
Te, dolgodat ne
így,
Másként
tedd
S boldog lesz
életed.
Ne bújj
el, ne
félj!
Köztünk,
szeretettel élj!
Reptesd
hát
magadat,
Míg
létezik akarat,
Ha neked is
jó…
Az
írás megmarad
De
szárnyán
Elszáll a
szó
|
|
|
|
|
|