Visszatérõ
álmok
Álmomban
rámtelepszik és megöl
Megmozdulnék de, nem tudok
A saját nyögésemre riadok föl
És levegõ után kapkodok
Verítékben úszva bámulom a
semmit
Majdnem vágni lehet a csendet
A sötétben csak az óra
világít
És én magamban keresem a rendet.
Tudom, ha egyszer megtalálom
Ha elfeledhetek minden bajt,
Nem kell többé félve elaludnom,
És eldobhatom az összes jajt.
De addig még sok éjszaka eljön
Fojtogat, és én meghalok,
Megöl ez a fantom valaki,
Aki… végül is én vagyok.
Füzesabony 2005.03.14.
|