HA MÉG NEM TETTED MEG

Elõfordult-e már veled,
Hogy megcsodáltad a csillagokkal tele hintett eget?
Gyönyörködtél -e már egy szép naplementében,
Amikor felnéztél a teliholdra, elkápráztatta -e a szemed?

Vagy a madárdalok, énekek, megörvendeztették-e a szíved?
Vagy a játszadozó állatok valaha is megnevettetek?
Vagy egy káprázatos tájat látván, elállt-e a lélegzeted?
Vagy amikor a csörgedezõ kis patakban magad megnézed?

Gondoltál-e valaha arra, mindezeket, Istennek köszönheted?
S vajon adunk-e hálát érte, hogy Õ ennyire szeret?
S adunk-e érte Istennek, szívbõl jövõ köszönetet, szeretetet?
A hatalmas igazságos bölcs Istennek, ki adta nekünk az életet?

Ha még nem tetted meg, ellne, enged a napot az estet,
Az ég szerelmére, míg meg nem teszed, míg nem mondasz köszönetet!
Mert a nap a hold, a csillagos egek, a hó a szél a dombok a hegyek
Mind, mind dicsérik Jehovát ki, teremtette, alkotta ezeket!

Akkor az ember ne tenné ezt meg, ki kapta hozzá az értelmet?
Az Isten ellen való vétek lenne, ha nem tennénk meg
Adjunk érte hálát, és szívbõl jövõ köszönetet ez a legkevesebb,
Amit meg tehetünk, a Magasságos Teremtõ, Jehova Istennek!

Delina - 2006-11-30